Bonnie V HKÉ


Írd le az Élményed:

Amikor a húszas éveim elején jártam, olyasmim volt, ami hasonlított a ‘rák gyanúhoz’. Rák előtti állapotú sejtek voltak a méhnyakamban és emiatt ‘conus biposziát’ kellett végrehajtani. Ez általában nem veszélyes eljárás, de utána a páciensnek kerülnie kell a műtött rész terhelését – semmi fürdés, szex vagy nehéz dolgok emelése.

Nehézségem volt a ‘nehéz dolgok emelése’ tilalommal. Volt egy csecsemőm. A házat fával fűtöttük. Hét nappal a műtét után az egyik oldalamon a babámat tartottam, míg a másikon a fát pakoltam.

Aludni mentem aznap este és egy kis vértócsában ébredtem fel. Amikor felálltam, a vérfolyás erősödött. Tisztasági betéteket raktam magamra, de nagyon gyorsan átáztak. Gyerekpelenkát, aztán törölközőket majd poharat használtam hogy felfogjam az folyást. Ekkor jöttem rá, hogy el fogok vérezni. Felhívtam a mentőket, felkapcsoltam egy elemlámpát a vidéki úton és felébresztettem a szomszédom, hogy vigyázzon a gyermekemre.

A mentősök megérkeztek, meghallgatták a történetet és elindultunk a korházba vezető egy órás útra. Az úton nagyjából az összes vérem felét elvesztettem majd az eszméletemet is.

Haldoklás vagy halál? Nem tudom. Csak azt tudom, hogy borzalmas, csontig hatoló hideget éreztem, miközben véreztem egy mentőben, majd a legfényesebb és legmelegebb helyre mentem, amit csak el lehet képzelni. Ezek nem felületes jelzők – a fény olyan volt mint egy aranysárga robbanás összekapcsolva a legtökéletesebb melegséggel. Nem elég azt mondani, hogy körülvett engem – én ‘voltam’ – érlelő nap (mint égitest), ábrándos nap, a megelégedettség paradicsoma. Minden egy volt. Ez volt a legfenségesebb öröm, amit valaha éreztem. Sütkéreztem ezen a helyen, még ha azt is gondoltam, hogy ‘haldoklom’.

Egyszerre gondoltam a halálomra és az életemre is… de valójában nem gondolkoztam. Minden ugyanakkor történt; az érzéki sütkérezés ebben a csodálatos fényben, a halálom, az életem. Aggódtam a lányomért.

Amikor a mentős orvos egy ammónia ampullát lóbált meg az orrom alatt visszatértem a mentőautóba és megadtam nekik a szüleim telefonszámát. Megérkeztünk a kórházba, helyrehozták a kiszakadt méhnyaki artériámat és levettek az oxigénről. Levették a vérem és megvizsgálták. A vérem értékei annyira alacsonyak lettek, hogy kaptam két adag vért transzfúzión keresztül.

Úgy gondolok erre vissza, mint amikor majdnem meghaltam vagy arra az időre amikor úgy döntöttem, hogy nem halok meg.

Lenyűgöznek a mások által átélt halálközeli élmények. Az alulműködő agy véletlenszerű képei vagy a Mennyország? A fény, az alagút és a hívogató alakok meséje. Habár én az ‘oxigénhiányos agyra’ gondolnék a ‘Menny’ ellenében, de mégis elgondolkoztat. Milyen jóságos lény készítette így az utolsó perceinket: üdvözlés, fény, melegség és örömteliség?

Háttérinformáció:

Nem: Nő

Az élmény ideje: 1986. 02. 04

Az élményed idején törént ehhez kapcsolódó életveszéllyt okozó esemény? Igen Vérzés a műtét után. Jelentős mennyiségű vért veszítettem és elvesztettem az eszméletem is. Mind a hematokrit szintem (vörösvérsejtek a vérben) mind a hemoglobin szintem (a vörösvérsejtekben levő protein, ami az oxigént szállítja) megmérték miután megműtötték a sérült artériám és azt mutatták, hogy nagyjából a vérem felét elveszítettem.

HKÉ Részek: Hogyan látod a tapasztalatod? Pozitívan

Szedtél drogot vagy gyógyszert, ami befolyásolhatta az élményt? Nem

Bármilyen módon álomszerű volt az élmény? Szürreális volt mint az álmok. És ‘álomszerű’ is volt – eltöltött a béke és a csodálat.

Éreztél a testedtől való elválást? Bizonytalan Nem éreztem a testem, ami nagyon hideg volt és reszketett. Örömteli melegség töltött el, de nem éreztem hogy ez a melegség a testemben lenne. Nem néztem a testemre és semmit nem tudok azokról az eseményekről, amik a mentőben történtek. Valahol máshol voltam.

Az élmény során melyik ponton érezted magad a legtudatosabbnak és legéberebbnek? Eszméletlen voltam. Azt gondoltam hogy több percig is eszméletlen voltam, de kevesebb mint 1 perc volt.

Felgyorsult vagy lelassult az idő múlása? Minden mintha egyszerre történt volna; vagy az idő megállt vagy elvesztette a jelentőségét Minden egyszerre történt. Az idő anyagtalan volt. Azt gondoltam egy jó ideig ezen a helyen voltam, de talán nem több mint 10 másodpercig voltam ‘kinn’.

Hasonlítsd össze az élmény során tapasztalt hallásod közvetlen az élmény előtti szokásos hallásoddal Hallottam a saját hangom ahogy mondja, ‘Haldoklom’

Bementél alagútba vagy átmentél rajta? Nem

Találkoztál vagy érezted a jelenlétét korábban elhunyt (vagy még élő) lénynek? Nem

Láttál ragyogó fényt vagy érezted hogy körülvesz? Igen Arany, sárga és fehér, mint a nap. Nagyon csodálatos volt.

Beléptél valamilyen földöntúli világba? Egyértelműen misztikus vagy földöntúli birodalom

Milyen érzelmeket éreztél az élményed alatt? Béke, melegség, csodálat, öröm, aggódás a gyermekem miatt aki nagyon fiatal volt még akkor.

Úgy tűnt mintha hirtelen megértenél mindent? Mindent az univerzumról Tudom, hogy itt kell lennem. Már nem félek a haláltól.

Felidéződtek a múltad korábbi eseményei? Semmilyen módon nem volt sorban vagy lineárisan. Olyan volt mintha egyszer mindent átlátnék. Nehéz leírni vagy megérteni ezt.

Láttál jövőbeli eseményeket? Nem

Elértél egy korláthoz vagy fizikai határoló építményhez? Igen A határ inkább döntés határ volt. Azt választottam, hogy visszatérek az életembe, hogy a lányom anyja lehessek.

Elértél egy határt vagy vissza nem térési pontot? Elértem egy koráltot amit nem léphettem át; vagy visszaküldtek akaratom ellenére Az aggodalom vezetett a bizonyosságra. Nem bántam meg a választásom. Most sem bánom.

Isten, a spiritualitás és a vallás:

A vallási háttered a HKÉ idején: Bizonytalan Katolikus háztartásban nevelkedtem, de nem voltam gyakorló Katolikus. Most sem vagyok azt hiszem.

Vallási háttered jelenleg: Semmilyen

Történt bármilyen változás az értékrendedben vagy hitedben az élményed után annak hatásaként? Igen Jobban elköteleztem magam egy boldog élet megteremtése iránt, hogy ne csalódjak ha a dolgok nem tökéletesek, könnyebben vegyem a dolgokat, kedvesebb legyek másokhoz, figyelmesebb, jobban értékeljem az engem körülvevő szépséget.

A földi élettel kapcsolatos nem vallási kérdések:

Változtak a kapcsolataid kimondottan az élményed miatt? Ez az élmény szerepet játszott abban a döntésemben, hogy nővér iskolát végezzek és segített abban, hogy hospice pácinesekkel foglalkozzam. Nem járok templomba, de spirituális személynek gondlom magam és hiszek Istenben.

A HKÉ után:

Nehéz volt kifejezni az élményed szavakkal? Igen Mivel a szavak nagyon korlátoznak. Az olyan szavak mint a ‘csodálat’ és ‘öröm’ és ‘szeretet’ nem megfelelően írják le ami történt.

Lett bármilyen pszichikai, nem szokványos vagy egyéb speciális adottságod az élményed után, amivel az élményed előtt nem rendelkeztél? Nem

Van egy vagy több része az élményednek ami(k) különösen jelentőségteljesek számodra? A legjobb része a béke volt, az örömteli melegség és a bizonyosság a döntés során, hogy visszajövök. A legrosszabb rész a testembe való visszatérés volt, mivel súlyos sokkban voltam és nagyon fáztam.

Megosztottad valaha ezen élményed másokkal? Igen Egészen mostanáig nem, amikor is posztoltam egy online naplóba amit egy éve vezetek. Nem igazán tudom, hogy miért nem akartam soha megosztani senkivel. Rendszeresen gondoltam rá egyébként. Talán várni akartam, amíg megnő a lányom.

Bármikor az életben, bármi reprodukálta az élményed bármely részét? Nem

Van bármi más amit még szeretnél leíri az élményedről? A sokk nagyon rossz.

Van bármilyen más kérdés amit ha feltehetennénk, segítene átadni az élményedet? Köszönöm, hogy biztosítanak egy helyet, ahol olvashatok mások élményeiről és megoszthatom a saját történetem.

©1998-2024 NDERF, Jody Long & Jeffrey Long, MD. All Rights Reserved.

If you have benefited from our work and NDERF.org, consider a monthly or one-time donation through our 501(c)3 non-profit organization. We Really Need Your Help. Click here for more information.