David HKÉ


Írd le az Élményed:

1986 december 22-én délután 4:15-kor úgy éreztem, hogy haldoklom, igazán haldoklom. Lefeküdtem és hamarosan elárasztott a legintenzívebb és legfényesebb fehér fény az univerzum bámulatos Erejével és Szeretetével megtöltve. A fényben hallottam a mennydörgő szeleket és az Angyalok legszebb hangjait, amint a mennydörgő szélnél hangosabban énekelnek. A Fény erejében a testem elkezdett lebénulni. A Szeretet teljesen elárasztott. Megrémültem, hogy el fogom veszteni a testem irányítását -- vágytam az irányításra, a vágy önmagában, a mozgás, a gondolat, és minden ami emberi, haldoklott ebben a fényben.

Amikor teljesen elnyelt engem, Extázis és Szeretet robbant ki a gyomromból és kisugárzott a fénybe magába. Hamarosan én lettem a Fény és én lettem a Fény Ártatlansága, Szeretete, Extázisa, Békéje, Ereje és Szépsége és Bölcsessége. Ahogy egy anya hordozza a gyermekét a karjaiban, a fény úgy vitt engem fölfele elképesztő sebességgel. A Fény maga beszélt hozzám és én tudtam hogy ő Isten, az erő aki létrehozta az egész univerzumot. A Fény elmondta, hogy most az első tiszta fény Mennyországban vagyok (ami milliószor erősebb volt, mint bármely szeretet amit valaha a földön éreztem), ami számtalan paradicsom bolygóval volt tele. Lenéztem a testemre és az fehér fényből állt, de még fénylő emberi formája volt.

Eltöltöttem egy kis időt ott, de azután magasabbra vittek, ahol az Öröm és Isten Dicsősége annyira túláradó volt, hogy nem bírtam tovább elviselni az Extázist, így egy új fénnybe robbantam és az Ártatlanság, Szeretet, Extázis, Béke, Erő és Bölcsesség Dicsősége milliószor nagyobb volt itt, mint az első Mennyországban. Az új testem fényesebb és tisztább volt és elviselte a Dicsőség ilyen mértékű erősödését. Azt mondta, hogy a Második Mennyország is telve van számtalan paradicsom bolygóval. Minden egyes magasabb Mennyországban a fény ilyen jellegű dicsősége milliószorozódott. Minden elmének, aki nem kapcsolódik a fényhez elképzelhetetlen, hogy mennyire fényes és szép az élet ezen mennyekben. Eljutottam arra a pontra, amikor az Extázis és a Szeretet annyira elborított, hogy alig bírtam elviselni a kozmikus energiák szintjét és az Extázist.

Új fénnybe robbantam milliószor fényesebbe mint a Második Mennyország; a Harmadik Mennyországba. A testem még itt is emberi volt, de olyan erős fehér fényt sugárzott, hogy nem hittem a szememnek. Millió mérföldekre láttam el tökéletesen tisztán. Az Angyalok énekének hangja olyan csodálatos volt és mennydörgő és Dicsőséges felettem, hogy úgy éreztem, mintha a hang vibrálása töltve lenne bölcsességgel, (nagyon kifinomultan) hogy ezen hangrezgések valójában életet és miriád lehetőséget hoznak létre az univerzumban: az Angyali hangok nem csak az öröm miatt énekeltek, hanem teremtettek is.

Keresztülszáguldottam ezen a Harmadik Mennyországon és a negyedikbe vittek, ahol Isten Dicsősége nagyon erős volt. Úgy éreztem, hogy bármilyen lény itt már az elképzelhetetlenül nagy Dicsőségen túl volt. A testem olyan fényes volt itt, hogy alig maradt valami az emberi formából. A Dicsőség annyira fényes és telt volt, hogy azt mondtam Istennek: “Nem tudok többet elviselni. Isten, te elképzelhetetlen mértékkel hatalmasabb vagy, annál amilyennek valaha gondoltam Istent. Teljes galaxisokat lehet létrehozni ezzel a fénnyel.”

Arra kértem Istent, hogy ne vigyen magasabbra, de Ő továbbvitt. Ezen a ponton a Dicsőség olyan erős volt és túl minden képességemen, áradt lefele a felettem levő még erősebb fényből. Nem hiszem, hogy lennének bolygók ezen a szinten, de talán lények élhetnek a csillagok belsejében. Isten Kegye, a legszebb és költői értéke Istennek, áradt lefele, mintha milliónyi levél hullana harmóniában és csendesen és megtisztította az Extázist és a Dicsőséget annyira, amit már elbírtam viselni. Egy egész fejezetet tudnék írni csupán a Kegyről és mégsem érnék a végére.

Az Ötödik Mennyországba vitt ezután. A testem olyan volt itt, mint egy óriási nap. Semmilyen emberi formája nem volt. A Dicsőség leírhatatlan volt. Ami itt folyik az igazán hihetetlen az emberi lényeknek.

Kis idő után a Hatodik Mennyországba vitt, ami milliószor fényesebb mint az Ötödik. Nem beszélek arról, hogy itt mennyire fényes Isten. Az Angyalok olyan hangosan énekeltek, hogy emberi fül nem hallhatja az univerzum ezen zenéjét. A testem egy még fényesebb nap volt, ami egyesült Isten központi fényével.

A Hetedik Mennyországba emelt és ami itt történik az messze túl van minden képességemen, Isten levitt ezután. Csak 10 másodpercig bírtam a Hetedik Mennyországban. Könnyedén lehet egész galaxisokat teremteni az ottani fénnyel. Minden lény aki oda tud menni sok millión évvel fejlettebb mint én. A gondolata, hogy a Menny Fényének és Dicsőségének minden szintje milliószorozza az Ártatlanságot, Szeretetet, Extázist, Békét, Erőt, Szépséget, Kegyet és Bölcsességet, nagyon nehézzé teszi a továbblépést és az élet folytatását.

Háttérinformáció:

Nem: Férfi

©1998-2023 NDERF, Jody Long & Jeffrey Long, MD. All Rights Reserved.

If you have benefited from our work and NDERF.org, consider a monthly or one-time donation through our 501(c)3 non-profit organization. We Really Need Your Help. Click here for more information.