Írd le az Élményed:

Kórházban voltam méhen kívüli terhességgel. Belső vérzésem volt és a vérmérgezés tünetei is jelentkeztek. A műtő fele menet, miután kaptam egy nyugtató injekciót, Papot kértem, de elutasították. De ez Nem volt gond, mivel eldöntöttem, hogy ha meg kell halnom, akkor legyen.

“A Kezeidbe helyezem az életem,” mondtam az Úrnak.

A műtőasztalon mondták a nővérek, hogy számoljak 1-től 10-ig. 5-nél a számolás folytatása helyett imádkozni kezdtem a Miatyánkot. Nem fejeztem be, mert egy fekete és valamennyire nyálkás alagútba kerültem.

Teljes sötétség volt az alagútban és úgy éreztem hogy lebegek egy ideig. Ahogy lebegtem keresztül az alagúton feltűnt, hogy a hasi fájdalmam kezdett elmúlni. Láttam egy nagyon erős fényt az alagút végén. Jól éreztem magam és a halál gondolta már Nem zavart. Az alagút vége felé éreztem, hogy gyorsabban húz valami a fény felé.

Elhunyt emberek arcai, akik közül némelyeket felismertem, másokat Nem kiabálták,” NEM, Menj vissza… Menj vissza…Menj vissza!!” Ezután zúgolódó hangokat hallottam.

Az alagút végén mindezen emberek között találtam magam. Jól voltam. Már Nem fájt semmim, Nem aggódtam semmin és melegség járt át. Apám is itt volt. Örültünk hogy látjuk egymást, de nyugtalanító suttogás vett körül. Majdnem mindenki azt mondta,”NEM!” Rossz rezgés volt a levegőben.

Az erős fény lassan átalakult egy fehér köntösbe öltözött alakká. Mindenki elcsendesült ahogy az alak felém jött. Az alak arca nagyon sugárzó, mosolygós és nyugodt volt. Még a sugárzó hőjét is éreztem. Az alak Nem volt nagyon magas, inkább átlagos magasságú és súlyú volt és se Nem Férfi se Nem Nő volt. Megkérdeztem, “Te vagy Isten vagy Jézus?” Mosolygós választ kaptam, “Evelyn, még Nem…menj vissza…menj vissza.” Azt mondtam, maradni szeretnék az Apámmal. Fejét rázva mondta, “Evelyn, Evelyn…még Nem…vissza kell menned.” A körülöttünk levő többi ember azt mondta,”Ah/Ó!” és mosolyogtak. Erősködtem hogy maradhassak. De az alak határozottan mondta, továbbra is mosolyogva, “Evelyn, vissza kell menned!”

Éreztem ahogy az alagútba visszaszívódok és a fájdalom elkezdett visszatérni. Valaki meghúzta a karom és kinn voltam az alagútból! Visszatértem a műtőbe és tudatában voltam a fájdalomnak. Úgy éreztem, hogy megpróbálok felkelni és elindulni. Észrevettem, hogy a nővérek nyomják/pumpálják a mellkasom. Láttam magamat mint egy “test az asztalon”. Még a testemen kívül megpróbáltam elhúzni a nővéreket és mondani nekik, hogy hagyják abba mert fáj. Azonban úgy tűnt Nem veszik észre bármit is csinálok. Aztán az egyik mondta,” Lélegzik! Visszatért!” És én az asztalon találtam magam, éreztem és hallottam a saját lélegzetem.

Háttérinformáció:

Nem:

Az élmény ideje: 1973 február

Az élményed idején törént ehhez kapcsolódó életveszéllyt okozó esemény? Műtéttel kapcsolatos

HKÉ Részek:

Hogyan látod a tapasztalatod? Vegyesen

Szedtél drogot vagy gyógyszert, ami befolyásolhatta az élményt? Nincs válasz

Bármilyen módon álomszerű volt az élmény? NEM

Éreztél a testedtől való elválást? Igen Könnyű volt felkelni a műtőasztalról, pedig a csuklóim le voltak kötve. Könnyűnek éreztem magam és a testem lebegett kicsit. És Nem láttam a lábaim.

Az élmény során melyik ponton érezted magad a legtudatosabbnak és legéberebbnek? Teljesen éber voltam és tudatában mindennek ami történt.

Hasonlítsd össze az élmény során tapasztalt hallásod közvetlen az élmény előtti szokásos hallásoddal. Hallottam szörcsögő hangokat, mormogást, furcsa csendet. Az alak Nem igazán beszélt; a kommunikáció gondolatokon keresztül történt.

Találkoztál vagy érezted a jelenlétét korábban elhunyt (vagy még élő) lénynek? Igen Mielőtt az alagút végére értem, láttam pár arcot akiket Nem ismertem. Az alagút végén láttam apámat és alakokat meg arcokat, közülük sokakat ismertem. Meglepettnek tűntek, hogy ott látnak. Zúgolódás hallatszott felőlük az ottlétem miatt.

Láttál ragyogó fényt vagy érezted hogy körülvesz? Igen A fény erős volt és ragyogó és messziről szúrta a szemet, de ragyogó, és szuper volt valamiféle melegséggel, ahogy közelebb kerültem.

Úgy tűnt mintha hirtelen megértenél mindent? Mindent az univerzumról Az élményem óta néha vannak megérzéseim. Például látom ha egy ember nagyon beteg a furcsa kisugárzása miatt. Valamint dermesztő hideget és furcsa gyengeséget érzek az egész testemben ha egy családtag vagy egy közeli barát nemsokára meghal. Szintén tudok irányítani dolgokat a dühömmel vagy gyűlölettel. Ha utálok valakit az megbetegszik és néha meghal vagy szerencsétlenségek érik.

Isten, a spiritualitás és a vallás:

A vallási háttered a HKÉ idején: Bizonytalan Metodista Protestáns

Vallási háttered jelenleg: Semmilyen

A földi életünkkel kapcsolatos, Nem vallási kérdések:

A változások az életedben a halálközeli élmény a következtében: Jobb lett

A HKÉ után:

Nehéz volt kifejezni az élményed szavakkal? Igen A csillogó Alak… Kíváncsi vagyok ki lehetett.

Van egy vagy több része az élményednek ami(k) különösen jelentőségteljesek számodra? A legjobb része apámat látni volt és a legrosszabb elhagyni őt.

Megosztottad valaha ezen élményed másokkal? Igen Az emberek vagy Nem hittek nekem vagy nagyon kételkedtek.

Van bármi más amit még szeretnél leíri az élményedről? Az élmény máig nagyon élénk. Valamint Isten (vagy az alak) gondolatokkal beszélt. Isten Nem NŐ vagy FÉRFI. Megbecsülöm ezt az életet. A halál már Nem egy félelmetes téma számomra. A halál az élet része. Éreztem mások jelenlétét (Nem élőkét) a szobában.