JR M HKÉ

Írd le az Élményed:

Nem vagyok macska, bár a körülöttem élő embereknek úgy tűnik, hogy kilenc életem van. Lelőttek, áthajtottak rajtam egy tonnás teherautóval, betört a koponyám, többször operáltak, és mégis járok és beszélek. Ezek a dolgok mind megtörténtek velem, és teljes mértékig dokumentálva is vannak.

Az egyik halálközeli élményem alatt egy Lexington Ky felé tartó mentőautóban voltam. Leestem egy háromemeletes épületről, és a fejem, nyakam megdagadt. Nagy fájdalmaim voltak, aztán úgy éreztem, hogy ismeretlen környéken ébredek fel, amíg rá nem jöttem, hol vagyok. A felismerésemmel egy időben észrevettem az összes körülöttem lévő élő lelkét, akik ki és be „úsztak”. Egy nagyobb kép része voltam. Aztán megéreztem, hogy három lélek van velem a mentőautóban. Éreztem a jelenlétüket, szeretetüket, szívüket, érzelmeiket, és a testi-lelki állapotukat. Hallottam a gondolataikat és éreztem a gondoskodó kezeiket. Beleláttam mindegyikük lényébe, és nem csupán a közvetlen fizikai jövőjüket, hanem a múltjukat is láttam.

Állatokat és más lelkeket is megfigyeltem, egy dühös buszsofőrt Seattle-ben, egy nőt, aki egy idegesítő pókot ölt meg Ripleyben, és egy vonatnak csapódó bogarat Oklahomában. Egy örökkévalóságnak tűnő másodperc leforgása alatt éreztem ezeket. Szeretetet, gyűlöletet, éhséget, félelmet, rombolást, forradalmat, reményt, gondoskodást, és egy csomó más érzelmet éreztem. Furcsa volt, hogy felismertem ennek a célját. Megértettem a lehetőség nagyszerűségét, azt, hogy mit jelent az éhség és mi a célja a fogságnak.

Miért nem akadályozza meg Isten az erőszakot? Először is azért, mert nem Isten indította el. Mikor Isten a saját képére teremtett bennünket; szó szerint hatalmat adott nekünk arra, hogy megválasszuk a saját sorsunkat, de nem a mások sorsát. Én úgy vélem, hogy mikor Isten megteremtette az embert, azért tette, hogy a Földön megossza a munkáját, vagyis Isten teremtette a virágot, vagy a mamutfenyő erdőket, a kolibrit, apró csodákat, melyek végeérhetetlen ciklusok során újrateremtődnek.

Úgy gondolom, hogy a világot a mostani állapotában mi hoztuk létre. Igen, mi választottuk az összes fájdalmat, erőszakot és szenvedést. De mi választottuk jutalmul az áldozatainkért a szeretetet és a gondoskodást, szeretteink mosolyát, a rózsák illatát, a másik ember érintését, a szabadságot, az előrelátó bölcsességet és a hibás de biztonságos rendszert, hogy ne zavarodjunk össze. Úgy hiszem, hogy Isten a mi mentorunk, tanárunk, útmutatónk. Szeret minket és látni akarja a fejlődésünket.

Tudja, hogy nem tudunk anélkül járni, hogy le ne horzsoljuk a térdünket, és azt is, hogy nem tudunk szeretni anélkül, hogy ismernénk a gyűlöletet. Látja a jövőt, mikor nincs jövőnk. Végeredményben egy lelki társ, aki megosztja amit teremtett. Milyen csodálatos lehet egy pillangót létrehozni, vigyázni a naplementét!! Hátunkon érezni a meleg, szerető kezeit a jól végzett munka jutalmaként. A legtöbb vallás olyan naiv. Azt gondolom, hogy tíz élet sem elég ahhoz, hogy egy lélek akár gügyögni is tudna a legfelsőbb lénynek. Nézz a csillagokra, a végtelen világegyetemre, mi három dimenzióban látjuk, képzeljük csak el, hogy hány dimenzió létezhet valójában csak a fizikai világban.

Ahogy tanulunk, ahogy fejlődünk, tízszeres jutalmat kapunk minden előlépésünkért, és tízszeres büntetést minden visszafejlődésért. Azt gondolom, hogy a legtöbb ember ezt mondaná erre: „Hát, ha ez a helyzet, hogyan foguk valaha is célba érni?” Istennél nincs sem tér, sem idő, csak szeretet. Türelme messzire kiterjed. Biztosan mondhatná ezt: „Hamarosan megtudod, amit én tudok.” ezzel beteljesülne a partnerség célja? Nem!! Ha az életünkre tekintünk, mindazok amit a sors elénk hozott véletlenül történtek volna? Úgy gondolom, hogy nem!!!!!

Isten úgy segít nekünk, hogy tanít, megért minket és nem avatkozik a dolgokba, hacsak nem kérjük meg rá. Mikor végre rájövünk, hogy semmi hatásunk nem volt arra, ami az utunkba került, rátérünk a megvilágosodás és a felfedezés ösvényére. Hát nyissuk ki a szemünket és gondoljunk példásul a számokra. Figyeljük csak meg, hogyan hatnak a mindennapi életünkre a számok. Nem tudunk létezni nélkülük. És mi a helyzet a zenével? Gondoljunk az üzenetekre, amiket egyetlen dalon keresztül küldtek. Érzelmek. Hol lennénk érzelmek nélkül? A fizikai valóság. Milyen lenne az életünk, ha nem érinthetnénk meg semmit sem? Érzékelés, mennyi minden van ebben a szóban. Ha megtanuljuk a létezés eme általános, mindennapi jelenségeit felhasználni, felgyorsítjuk a fejlődésünket és több tudást gyűjtünk össze. Röviden: a bölcsesség erejével nőni fog a tudásvágyunk.

Érzékelés tekintetében holnap reggel, mikor kikelsz az ágyból, képzeld el, hogy milyen lenne, ha nem lenne padló. Csak egy másik ember a mentőcsónakban az óceán közepén, étel nélkül. Mi a helyzet a kávé illatával? Minden egyszerű, hétköznapi dolog, amit mi magától értetődőnek veszünk, szenvedés lehet egy másik léleknek. Nézzük az érem másik oldalát. Mi a helyzet azzal a csonttörésekkel, ízületi gyulladással együtt járó lábfájdalommal, amit minden reggel érzünk, mikor felkelünk. Ha megváltoztatjuk a felfogásunk, rájövünk, hogy más rosszabb lenne. Mennyire hálásak lehetünk ezért, és mennyire más lenne az életünk, ha erre használnánk ezt a csodát! Ha szívből hiszed, hogy Isten meggyógyítja reggelre a fájó derekadat, meg fogja gyógyítani!!! Csak hitre van szükségünk. Ha azt hiszed, hogy a fájdalom soha nem fog elmúlni, akkor nem is múlik el.

A hozzáállás csak egy szó. A hit egy életmód. Ha a kutya minden reggel elhozza az újságodat, hiszed, hogy holnap is megteszi? Ha soha nem látjuk a napnyugtát, azt jelenti, hogy a Nap nem fog holnap lenyugodni? Amikor ismét összegyűlünk az Ő oldalán, felmérhetetlen korok tudásával és észleléseivel felfegyverkezve, akkor igazán értékelni tudunk egy fát.

Remélem, ez segít.

JR's gondolatai:

A Lélek túlélése.

A lélek, a lényeg, a megnyilvánulás, a létezés. Különböző szavak ugyanazon jelentéssel, más látásmóddal. Volt, aki örökké fújó szélként írta le, ami oda-vissza fúj, nincs hova leszállnia, nincs hova mennie. Észlelés: egy reggeli megrendelésének egyszerű feladata bonyolult kölcsönhatássá válik, pl. négy ember bemegy Denny falatozójába. Mind beszél franciául, a legtöbbjük angolul, de csak egy rendelésre van hely. Ettől fogva az összes angol nyelvű kommunikáció átszűrődik ezen az egy személyen, akkor is, ha a tárgyban nem érintett közvetlenül. Hogy tovább vigyük ezt a példát, négy amerikai bemegy egy francia étterembe. Mind a négyen beszélni fognak és megrendelik az ételeiket. A legtöbb kultúrában, az amerikaitól eltérően a másokkal való kommunikációt az egység, az átruházás, és az egyszerűség jellemzi. Vegyük például a „perceptuális alapú gondolkodás” gyakorlatát, mely segít új ötletekre és régi szokásokra összepontosítani, igazolja az új cselekedeteket és az saját fejlesztésű technikákkal javítja az öntudatosságot.

Legközelebb megváltoztatod a megjelenésedet, legközelebb felveszel egy karórát, láncot vagy bármi olyan díszt, ami vonzza a tekintetet, képzeld el, hogy ezt hogyan csinálnád bal kézzel (vagy a jobb kézzel ha balkezes vagy), és képzeld el, hogy félkarú, kerekesszékes, béna vagy, ha depressziósnak, szorongónak érzed magadat, vagy egy egész éjszakai szeretkezés, ivás, beszélgetés, alvás után, vagy egy váratlan válság, vagy javuló anyagi helyzet esetén. Úgy tűnik, hogy mindez egy alternatív tudatosságba helyez bennünket akadályozva, a „jelenlegi” döntésünket és megkövetelik, hogy bonyolult stratégiákat dolgozzunk ki a hétköznapi viselkedés megkönnyítésére. Ha ezeket a körülményeket személyes képességekkel és stratégiákkal ötvözzük, jobban ráhangolódunk egy helyzetre és ösztönösen el tudjuk fogadni és meg tudjuk érteni a társadalmat terhelő konfliktusokat.

Azok az apróságok, melyek annak idején bosszantottak, jelentéktelenné válnak és már nem is figyelünk rájuk. Amikor valami történik velünk, elménk adatkeresésbe kezd, hogy megtalálja a helyzethez legjobban hasonlító esetet a múltból, ezzel néha érzelmi megrázkódtatást vagy zavarodottságot okozva. Azzal, hogy szimuláljuk a lehetséges helyzetet, és a viselkedési mintákat elemezzük, alternatív megoldásokat dolgozunk ki, így nyugtatjuk az ideg szinapszispályáit, vagy csak okosabbá válunk általa. Ha fáj a fejed, a gyerekek kiabálnak, a telefon csörög, esik az eső, darazsak jönnek be a házba, nem fogod túlreagálni a dolgot, mert perceptuális gondolkodással már felkészültél rá. Azzal, hogy élvezzük, amink már megvan. Ha megtanuljuk a létezés eme általános, mindennapi síkjait felhasználni, gyorsan fogunk fejlődni, tudásunk gyarapszik. Ha elképzeljük az életünket ezek nélkül, vagy enyhítő körülményeket sorolunk elő, például tolótetőt, ha esik az eső, kerekesszéket egy karok nélküli embernek, nyakörvet egy csirkének, bármivel, amit elképzelünk, hatékonyan manipuláljuk a tudatalattinkat. Tehát anélkül, hogy tudatosan gondolkodnánk a jelenlegi helyzetünkről, tudatunk az előre látható viselkedésformákra fog összpontosítani így az intuitív gondolkodásmód feleslegessé teszi a válságkezelést!

A perceptuális gondolkozás eme folyamata mindennapi esemény, amit néha nem ismerünk fel. A gyakorlással a tökéletes elképzeléseink megvalósulnak ha leírjuk őket, miért ne használnánk agyunk 90%-ából 10%-ot életmódunk megváltoztatására, információs csatornák kiépítésére, növelésére. Ha egy gondolatot vagy álmot nem tudsz kiverni a fejedből, az talán azért van, mert elménk így közli, hogy egy célt meg kell valósítani. Ha perceptuálisan módon gondolunk egy adott helyzetre, és elképzeljük a helyzetet többféle módon, ami minket aggaszt vagy gyógyít, tudatunk felgyorsul akár egy számítógépes adatbázis, és kigyűjti az adatokat, amire szükségünk van. Segíts magadon, segíts magadon. Én úgy gondolom, hogy minden léleknek van egy magasabb énje, aki szabályoz minket ebben a dimenzióban. Ha valamelyik világ fenyegetve van, vagy összekuszálódik, az perceptuális gondolkodás nélkül katasztrófával járhat minden értelemben. Vagy egyszerűen elnémítjuk magunkat. A behaviourizmus irányította, összeszedett és produktív lelkek új, megvilágosodott környezet felé vezetnek minket.

Háttérinformáció:

Nem: Férfi

Az élményed idején történt ahhoz kapcsolódó életveszélyt okozó esemény? Igen. Baleset

HKÉ Részek:

Hogyan látja az Ön tapasztalata? Vegyesen

Szedtél drogot vagy gyógyszert, ami befolyásolhatta az élményt? Nem

Bármilyen módon álomszerű volt az élmény? Talán úgy, hogy megpróbáljuk társadalmi értelemben nézni. Talán.

Éreztél a testedtől való elválást? Az élmény során melyik ponton érezted magad a legtudatosabbnak és legéberebbnek?. Éber voltam.

Felgyorsult vagy lelassult az idő múlása? Minden mintha egyszerre történt volna; vagy az idő megátt vagy elvesztette a jelentőségét

Találkoztál vagy érezted a jelenlétét korábban elhunyt (vagy még élő) lénynek? Igen

Láttál ragyogó fényt vagy érezted hogy körülvesz? Igen

Beléptél valamilyen földöntúli világba? Egyértelműen misztikus vagy földöntúli birodalom

Milyen érzelmeket éreztél az élményed alatt? Sokféle érzelmet, még olyant is, amit a földön nem tapasztaltam.

Úgy tűnt mintha hirtelen megértenél mindent? Mindent az univerzumról

Láttál jövőbeli eseményeket? Jeleneteket a világ jövőjéből

Elértél egy korláthoz vagy fizikai határoló építményhez? Bizonytalan

Elértél egy határt vagy vissza nem térési pontot? Elértem egy korlátot amit nem léphettem át; vagy visszaküldtek akaratom ellenére

Isten, a spiritualitás és a vallás:

A vallási háttered a HKÉ idején: Bizonytalan

Történt bármilyen változás az értékrendedben vagy hitedben az élményed után annak hatásaként? Igen

Ami a mi földi élet kívül a vallás:

A változások az életedben, mivel a halálközeli élmény a következők voltak: Növekedés

Változtak a kapcsolataid kimondottan az élményed miatt? Igen, személy szerint úgy éreztem, hogy ezek a történések visznek előre a magasabb szintű valóságba, ha te is úgy akarod. Ahogy visszagondolok az eseményekre, én a fejlődés mellett döntöttem.

1. Vigyázni a családomra és a közeli barátaimra (akiket családtagnak tartok)
2. Nevelem magamat, hogy másokat is oktathassak akkor is, ha ők földi években idősebbek nálam.
3. Bebizonyítani, hogy MINDEN vallás harmonikusan működhet együtt, a mások hitét tiszteletben tartva.
4. Elmagyarázni Isten különálló/egységes jelentését mindannyiunknak.

A HKÉ után:

Nehéz volt kifejezni az élményed szavakkal? Igen

Lett bármilyen pszichikai, nem szokványos vagy egyéb speciális adottságod az élményed után, amivel az élményed előtt nem rendelkeztél? Igen

Megosztottad valaha ezen élményed másokkal? Igen

Bármikor az életben, bármi reprodukálta az élményed bármely részét? Nem

©1998-2023 NDERF, Jody Long & Jeffrey Long, MD. All Rights Reserved.
If you have benefited from our work and NDERF.org, consider a monthly or one-time donation through our 501(c)3 non-profit organization. We Really Need Your Help. Click here for more information.